Budapest, 2018. május 28. – Hamburgeretikettel ünnepli az Amerikából importált, de valójában európai eredetű étel világnapját a MOL, amely országszerte mintegy 60 helyen várja az éhes utazókat a friss, minőségi hamburgerkülönlegességgel.
HALLOTT MÁR OLYAT, HOGY STÍLUSKOMMUNIKÁTOR? A Szegedi Tudományegyetemen tanítják. Ez nem "sztájliszt", nem öltöztetőnő, hanem sokkal, de sokkal több - érti is, hogy miért és mit csinál. Büszke vagyok, hogy kurzusom van náluk, sőőőt, címzetes docensük is lettem. Itt egy kis ismertető:
Ez a furcsa öltözékkiegészítő díszítés bizony magyar találmány, s vagy jó 300 esztendős múltja van.
Ha két idegen pár találkozik, akkor a fiatalabb férfi köszön és mondja a nevét. Az idősebb férfi kezet nyújt és bemutatkozik, ennek a felesége vagy nyújt kezet, vagy nem, de mosolyogva szintén mondja a nevét. Majd a fiatalabb férfi bemutatja a saját feleségét, aki először a másik nőnek nyújt kezet és aztán a másik férfinak.
Angliában és Amerikában ma is él az a szokás, hogy a férfiak, ha klubjukban vagy pipázószobába összeülnek, egyik vagy mindkét lábukat felrakják az asztalra...
Az 1450-es esztendőkben vezették be a vászonból szőtt szalvéta használatát. Addig mindenki a földig érő abroszba törülközött; mivel pedig ujjaikkal ettek, minden fogás után abroszt kellett váltani. Divatba kerülve a szalvéta előbb a gyermeknek nyakába terül, a felnőtteknek pedig a térdére. De ez nem minden nemzet gyakorlatában egyforma...
A záró mondatok hangoztak éppen, értékelés, ilyenek, mikor az egyik fiatal, szép barna hajú nő (mondhatni kislány?) táskájában megszólalt a mobil telefon. Ő elővette és lebeszélte… Mondom, hát, szóval, ugye két napig itten a protokollról volt szó, és fura a helyzet. Mire ő: "Nem én hívtam, engem hívtak."
1580-ban Drake kapitány visszatért világkörüli 3 éves útjáról, hajói megrakva a Peruban zsákmányolt spanyol kincsekkel. Ezzel I. Erzsébet királynő kifizette az ország összes adósságát. A királynő Drake hajójára ment, hogy lovaggá üsse. Mikor a hajójára lépett, Drake a szeme elé emelte a kezét, jelezve, hogy a királynő csillogása elvakítja. Hát innen ered a tisztelgés. Én se tudtam, amíg nem láttam egy dokomentumfilmben.
A szaunában nem kell bemutatkozni, még beszélgetni se. De például egy viszonylag fennhangon folyó beszélgetésbe be lehet kapcsolódni (azért beszélgetnek fennhangon). A bemutatkozást utána sem kell erőltetni. Ha a beszélgetés tényleg értelmes volt vagy más indok miatt tényleg meg akarok ismerkedni valakivel, akkor egy viszonylag „felöltözöttebb” állapotban bemutatkozom. Én ezt úgy szoktam kezelni, hogy a szaunában - tiszta nőibe járok - beszélgetünk, és úgy mondat közben megszólalok, hogy Ibolya vagyok, téged/magát hogy szólíthatom? Aztán van, aki nem mondja meg, csak tovább beszélget. Nyilván nem tartja ezt egy életre szóló ismeretségnek. Viszont ha megmondja a nevét, akkor arra legközelebb emlékezni kell ám!
